Text Size
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
Share |

Ki olvas éppen?

Oldalainkat 476 vendég böngészi

Legutóbbi hozzászólások

  • oks mivan?
    By a nagy ő
  • Nehéz nem egyetérteni Veled, legalábbis a legtöbb ...
    By Moses
  • Egész érdekes bejegyzés lett. Még visszajövök!
    By Suzanna
  • Egyszer azért csak meg kellene kóstolni!
    By Apuka
  • Csak gratulálni tudok ehhez a ízléses, körültekint...
    By Apuka

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

bor_totrenet

A szőlőfélék családjának (Viticeae) nemzetségei és fajai már a kréta korszakban (135-65 millió évvel ezelőtt), a virágos növények kialakulásának korában megjelentek. A jégkorszakot (mintegy 10 ezer évvel ezelőtt) Eurázsiában csak a ma is vadon tenyésző ligeti szőlő őse, míg az amerikai kontinensen több szőlőfaj is átvészelte. A gyűjtögetésről növénytermesztésre áttérő ember a szőlőt is termeszteni kezdte, a hím- és nővirágú egyedek egymás mellé ültetéséből jött létre a mai hímnős forma, a kerti szőlő, melyet aztán az ókori népek fokozatosan átvettek, és mind gyümölcséért, mind az abból készíthető borért egyre elterjedtebbé és közkedveltté vált.  

A borkészítés technológiáját valószínűleg az ókori egyiptomiak dolgozták ki. Az európai szőlő- és bortermelés kialakulását nagymértékben elősegítették az ókori görög és római kereskedők, a római császárok parancsban kötelezték a légiósokat a meghódított területeken szőlő telepítésére. A kereszténység elterjedése fontos szerepet játszott a borkultúra fejlődésében, hiszen a szertartások elmaradhatatlan kelléke volt a misebor. Az európai nagyhatalmak gyarmatszerző politikája révén a szőlőtermesztés hamarosan tért hódított a többi kontinensen is.

vorosbor3

Hazánk területén az első szőlővesszőket a kelták, majd a rómaiak ültették, főként a Balaton-felvidéken és a Duna mentén, így honfoglaló elődeink már szépen művelt szőlőket találtak a Kárpát-medencében. Amikor I. István királyunk megszervezte a magyar államot, népét földművelésre fogta. Számos oklevél bizonyítja, hogy már ezekben a korai időkben is fontos szerepet játszott adózáskor, adományozáskor, hogy a földterület alkalmas-e szőlőtermesztésre. A tatárjárás súlyos pusztításokat okozott az országban, IV. Béla nemcsak az országot építette újra, hanem külhoni telepeseket is hozatott Magyarországra. A következő évszázadok a magyar bor felvirágzásának évei, kialakulnak a hegyközségek, a tokaji borok megjelennek a nemzetközi kereskedelemben.

A török időkben az elfoglalt területeken visszaesett a bortermelés, ezzel szemben az ország nyugati részén, illetve Erdélyben komoly borkonjunktúra alakult ki: a végvárakban állomásozó katonaság rengeteg bort fogyasztott, és a külföldi borkereskedők is ezekről a területekről igyekeztek beszerezni a megszokott magyar borokat. 1686 után már a Habsburgok akadályozták a szőlőművelést sarcokkal, adókkal. Az 1703-ban kirobbant szabadságharc fontos kelléke volt a bor. II. Rákóczi Ferenc Magyarország legnagyobb földbirtokosa volt, övé volt Tokaj-Hegyalja is, így egyrészt ezzel a borral látták el a harcoló csapatokat, másrészt az eladott borból befolyt pénzből vásároltak fegyvereket. Rákóczi tokaji bort küldött azokba az udvarokba, amelyek támogatását meg akarta nyerni, így ismerte és szerette meg a jófajta tokaji bort a pápai udvar, a francia, az orosz és a német uralkodó is. A napóleoni háborúk után bekövetkező agrárválság hazánk bortermelésében is visszaesést okozott. A magyar borászat megújítására nagy hatással volt, hogy Széchenyi István idejében hathatósan támogatták a korszerű szőlőtermesztést, a szakemberképzést, az újító kísérleteket. A XIX.sz. második felében szakkönyvek, szaklapok jelentek meg, az 1863-as hamburgi világkiállításon elismerték a magyar bor minőségét, és Bécsben, Párizsban, Londonban is első díjat nyertek a hazai borok.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Kezdőoldal ~ Borok ~ A BOR ~ Bortörténelem