Text Size
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
Share |

Ki olvas éppen?

Oldalainkat 593 vendég böngészi

Legutóbbi hozzászólások

  • oks mivan?
    By a nagy ő
  • Nehéz nem egyetérteni Veled, legalábbis a legtöbb ...
    By Moses
  • Egész érdekes bejegyzés lett. Még visszajövök!
    By Suzanna
  • Egyszer azért csak meg kellene kóstolni!
    By Apuka
  • Csak gratulálni tudok ehhez a ízléses, körültekint...
    By Apuka

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Igyunk egy feketét! Nézzük hát, mit is iszunk, hogyan lesz a legfinomabb, mit érdemes tudni róla!

A kávécserje eredetileg az etiópiai Kaffa tartomány fennsíkjáról származik, ahol terméséből még ma is kását főznek. Forró italként igazából csak a XI. századtól fogyasztják. Az idők során számos érdekes tény terjedt el róla, melyek hol bebizonyosodtak, hol pedig megcáfolták őket. Ezek közül nézzük a legérdekesebbeket!

 

A kecskéktől tanultuk?

A legenda szerint a 800-as években a kecskéiket legeltető kopt keresztény pásztorok figyeltek fel arra, hogy a kávécserjéket legelő kecskék a normálisnál élénkebb viselkedést mutattak. Így fedezték fel a kávé élénkítő hatását. A kávéital hamarosan az arabok nemzeti italává vált. Ennek oka, hogy a mohamedán vallás tiltja az alkohol fogyasztását, ezért a kávét tekintették az "iszlámok borának". Ekkor a kávét még nyersen erjesztve, darálatlanul, vízben megfőzve fogyasztották, a pörkölést még nem ismerték. Hazánkba a törökök hozták a kávét, míg Európa más területeire a velencei kereskedők juttatták. Kontinensünkön a kávéfogyasztás igen rövid idő alatt közkedveltté és mindennapos szokássá vált. A nyers kávé ma már a kőolaj után a második legfontosabb világkereskedelmi cikk, amelyet a termőhely, az ültevény, az exportáló cég vagy a behajózási kikötő nevéről neveznek el. Esetenként a minőségre utaló jelzőkkel is ellátják.

A világ kávétermesztésébe két fő kávéfajtát vontak be. A kávészüretet a kávé helyi feldolgozása követi, amelynek eredménye a zöldesbarna színű nyers kávé. Feldolgozása során el kell távolítani a gyümölcshúst, pergamenhéjat és az ezüsthártyát. A nyers kávé további feldolgozása a pörkölés, amely a fogyasztás helyén történik. Ilyenkor alakul ki a kávé élvezeti értéke. A pörkölés célja az illat- és aromaanyagok kialakítása, valamint a klorogénsavhoz kötött koffein kiszabadítása. A kémiai összetevők közül a pörköltkávé víztartalma maximum 4,5 százalék lehet. Ennél magasabb víztartalom esetében nő a penészedés és dohosodás veszélye.

A kávé élettani hatásai

Pörkölt kávéban a koffein nagyrészt szabad állapotú, így korlátlanul fejti ki hatását az emberi szervezetre. A központi idegrendszerre, az agyra élénkítő hatású, kismértékben növeli a testhőmérsékletet, tágítja a bőr ereit, szűkíti a zsigerek ereit. Ugyanakkor növeli a pulzust, az anyagcserét és a légzést, fokozott vizelet-elválasztást okoz. Ez utóbbi hatások miatt szív- és vesebetegeknek, magas vérnyomásúaknak a koffein fogyasztását kerülni kell! Általában napi maximum két közepes erősségű kávé fogyasztása az, amelyet az egészséges életmóddal összeegyeztethetőnek tartanak a szakemberek.

Koffein nélkül

Egyes növények szénhidráttartalmú része alkalmas arra, hogy belőle pörköléssel és őrléssel olyan terméket állítsanak elő, amely ízében és illatában helyettesíteni képes a babkávét, de nem tartalmazza annak hatóanyagát, a koffeint. Ezeket nevezzük kávépótlóknak. Ilyen a malátakávé és a cikóriakávé. A malátakávé tisztított árpamalátából készül pörköléssel. A pörkölés utolsó szakaszában kevés cukrot adnak hozzá, amely a termék felületét fényesíti. A főzet illata és íze az árpamalátára jellemzően édeskés, karamelles. A cikóriakávé tisztított, szeletelt, aszalt cikóriagyökérből készül pörköléssel. Pörkölés után a gyökeret őrlik és érlelik. Főzete jellegzetesen kesernyés zamatú. Ezekkel a pótszerekkel, meghatározott arányú babkávé-pótkávé keverékekkel készítik az alacsonyabb koffein tartalmú italokat.

Tények és tévhitek

Tévhit: a kávé vízhajtó hatású és csontritkulást okoz

Kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja.

Csupán a nagy dózisban (legalább 250 mg) elfogyasztott koffein rendelkezik diuretikus (vízhajtó) hatással, ám ehhez gyors egymásutánban legalább 4 kávét kellene meginni. Jó, ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak ehhez a hatáshoz is. Egyes tanulmányok arra utaltak, hogy a koffein növeli a vizelettel történő kalciumürítést, ám az újabb eredmények szerint ez a veszteség meglehetősen minimális, napi 2-3 kávé nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget.


Tévhit: a kávénak csak káros hatásai vannak

Bár sokáig mumus volt a legtöbb ember számára, és vérnyomásemelő hatásaira figyelmeztettek, jó tudni, hogy a kávé (mértékletesen fogyasztva) nagyon jó hatással lehet a szervezetünkre. Fontos tény, hogy a vörösáfonya, a sütőtök, a paradicsom és az étcsokoládé mellett a kávéban is nagyon sok az antioxidáns!

Egy csésze kávé több mint kétszer annyi antioxidánst tartalmaz, mint a hasonló mennyiségű zöld tea. Márpedig antioxidánsokra szükségünk van: ezek támogatják a szervezetünket a káros szabadgyökökkel szembeni küzdelemben. Jó hír az is, hogy a napi, rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A kávé egyébként niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt is tartalmaz, a koffein pedig gyorsítja a szervezet anyagcseréjét, miközben kalóriatartalma elenyésző - tehát üresen vagy édesítőszerrel fogyókúrázóknak is hasznos.


Tévhit: A kávé rossz hatással van a szívre, és akinek magas a vérnyomása, nem ihat kávét.

A legfrissebb kutatások szerint a jól beállított vérnyomással rendelkezők is nyugodtan fogyaszthatnak napi 1-3 csészével. A koffeinfogyasztás ugyanis nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ez a tévhit talán azért tarthatta magát ilyen sokáig, mert a sok kávét fogyasztók között az átlagnál több a dohányos, aki fizikailag inaktív, stresszes életet él, sok telített zsírsavat tartalmazó ételt eszik és több alkoholt is iszik.
Ma már egyre inkább azt igazolják a kutatások, hogy a koffeint kávé formájában fogyasztóknál még egyfajta védőhatás is megfigyelhető. Egy, 65 év feletti fogyasztók körében végzett kutatásból az derült ki, hogy akik naponta több mint 4 csésze kávét ittak, azoknál kisebb volt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik ennél kevesebbet fogyasztottak. Ezt a hatást viszont csak azon résztvevőknél tapasztalták, akik nem szenvedtek magas vérnyomásban vagy ezen betegségük nem volt súlyos. A fekete tea, kóla, koffeinmentes kávé vagy gyógytea esetében ez a hatás nem volt észlelhető. A hatás feltehetően a kávéban található antioxidánsoknak köszönhető. A mérsékelt, napi körülbelül 300 mg-nyi, tehát körülbelül 3 csészényi kávé fogyasztása általában nem ad okot egészségi aggodalmakra azoknál, akik egyébként egészséges, kiegyensúlyozott életmódot élnek.


Tévhit: az instant kávé nem kávéból készül

A magyarok körülbelül kétharmada véli úgy, hogy az instant kávéba mesterséges anyagok kerülnek a készítéskor, ráadásul egyharmaduknak fogalma sincs, hogyan és miből készül ez a fajta fekete, csak kevesen tudják, hogy valódi kávéból készül, mégpedig arabica és robusta fajták keverékéből. A keverési arány miatt lesz más és más az üvegbe zárt granulátumok illata, íze.

Az őrölt pörkölt kávét lefőzik, majd kivonják belőle a vizet - így lesz belőle száraz granulátum. Ez az oka annak, hogy az instant kávéhoz forró vizet kell önteni ahhoz, hogy visszakapjuk az eredeti, lefőzött kávét. Sem tartósítószerre, sem adalékanyagokra nincs szükség, hogy a kávégranulátum megőrizze frissességét. Az instant kávé antioxidáns hatású polifenol tartalma sem tér el a hagyományos, főzött verziótól, és az élénkítő hatása sem gyengébb, mint az ugyanolyan fajtájú és pörkölésű, szemes kávéból főzött nedűnek.


Tévhit: az erős kávé a jó, a tej tönkreteszi a kávé hatását

Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben. A pörkölés ugyanis csökkenti a koffeintartalmat. A feketénkhez hozzáadott tej viszont nem ront sem az élénkítő hatáson, sem az antioxidáns tartalmon.
Az antioxidánsokról egyébként jó tudni, hogy a szervezetünk öregedéséért is felelős szabad gyökök ellen nyújtanak némiképpen védelmet. Számos antioxidáns hatású tápanyagot ismerünk, legismertebbek talán az A-, a C- és az E-vitamin, illetve a polifenolok, de jó tudni, hogy a zöldségek, gyümölcsök élénk színét adó anyagok is antioxidáns hatásúak. A kávé mellett többek között a vörösbor, a kakaó és a bogyós gyümölcsök is jelentős polifenol tartalommal rendelkeznek. Étrendünk javasolt antioxidáns tartalmára vonatkozóan pillanatnyilag tudományos ajánlás nincs.

Forrás: HáziPatika.com

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Kezdőoldal ~ OLVASNIVALÓK ~ Titkok - Érdekességek ~ Az elfogadott függőség