Text Size
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
  • Slambuc - gasztronómia Kritikák, receptek, borok, sajtok, fűszerek
Share |

Kávék

Sokan azt gondolják, hogy a kávé a sarki ABC-ből származik, de tévednek. A monda szerint szinte a „Teremtés melléktermékeként” pottyant egyszer régen egy magocska Etiópia földjére, melyből egy furcsa kinézetű, kis cserje nőtt ki, piros bogyókkal teleaggatva. Pár évmillióig senkit nem érdekelt, mígnem egy kecskepásztor fel nem figyelt arra, hogy a bogyóktól éjjelente igencsak virgoncak a kecskék.

   

Amerika a legújabb típusú kávé hazája, ahol a mozifilmekből ismert, sokak által csak "poharas" vagy "gyors" kávénak hívott hosszú változatot isszák. A hosszú kávét tejjel fogyasztják, és valóban "hosszú": egy adag a fél litert is meghaladhatja. Szirupokkal, különböző tejfélékkel (sovány, laktózmentes, szója) ízesített változatait is az Újvilágban vezették be úttörő módon: a tengerentúlon a mai napig a legnépszerűbb ízek a karamellel vagy vaníliával megspékelt latte italok, de szezonális ajánlatként sokszor más, egyedi ízek is napvilágot látnak. Angliában is a kávé amerikai változata hódít: Londonban minden második ember papírpoharas kávéval a kézben sétál. Az olasz kávé aranyszabálya pedig minden nemzeti italra igaz: akkor a legjobb az új ízek, a számunkra szokatlan kávék élvezete, ha azokat az adott országban kóstoljuk meg, lehetőleg egy helyi kávézóban.

   

Az ínyencek körében az arabica finomabb és jobb minőségű kávébab hírében áll. Ezek a kiváló szemek nevüket az arabokról kapták, ugyanis ők vitték be a terményt Kelet-Afrikából Arábiába a XV. században.

   

Ez a variáció leginkább Bécsben elterjedt. Ebben az esetben a feketekávét (általában espressot) dupla annyi tejszínhabbal, vagy tejhabbal dúsítják és a tetejét megszórják kakaóporral, vagy csokoládéreszelékkel.

   
Olvasóink értékelése: / 2
ElégtelenKitűnő 

A leszedett, érett kávébogyó nem tárolható, ezért rögtön a – kizárólag kézi erővel történő - szüret után fel kell dolgozni. Erre kétféle eljárás létezik. A száraz feldolgozás alkalmával egy szilárd felületre 3-5 cm vastagságban kiterítik a kávébogyót, és négy hétig a nedvességtől óva szárítják a napon. A száraz eljárás során a kávébogyókat folyamatosan kevergetik mindaddig, amíg a húsos részekben be nem indul az erjedés (fermentálás). A közel egy hónapos szárítás után a bogyó nedvességtartalma 13% alá csökken. Ekkor a kávébabszemeket egy speciális hántológép segítségével megszabadítják a száraz termésburoktól. Azokban az országokban, ahol a csapadékmennyiség egész évben egyenletesen oszlik el, nem elegendő a napsütéses órák száma a szárításhoz. Ezért nedves feldolgozást alkalmaznak. A mosott kávé sokkal értékesebb, mint a száraz eljárással előkészített, a vizes eljárás egyben korszerűbb eljárás is.

   

Az olasz krémkávék és az eszpresszó nemcsak az országban lettek közismertek. A lágy, aromás kávéital olasz megszállottjai készítették az első igazi kávégépet is. A legismertebb olasz kávéital a cappuccino, amelyet - az ínyencek szerint - az életben legalább egyszer saját hazájában kell megkóstolni. A szó maga több átalakuláson is átment, csakúgy, mint a kávékészítés szertartása. Az első cappuccino, a felgőzölt, habos tejjel megkoronázott eszpresszó kávé 1525-ben "főtt le". Neve az olasz "kapucni" (cappucio), vagyis csuklya névből származik. Névadói, a kapucinus szerzetesek - akiknek nevéből a magyar kapucíner szavunk is ered.

   

A robusta felfedezéséig a kávét az arabika kávéfaj jelentette. Innentől megkezdődött a verseny az ellenállóbb, nagyobb hozamú és koffeintartalmú robusta és a sokkal magasabb érzékszervi minőségű arabika között.

   

Általában espresso kávét használnak alapként, melyet összekevernek kevés csokisziruppal, majd felöntik gőzölt tejjel és a tetejére tejszínhabot tesznek.

   
Olvasóink értékelése: / 2
ElégtelenKitűnő 

A koffein stimulálja az agykérget. Nagy mennyiségű koffein gátolja a foszfo-diészteráz enzimet, és befolyásolja a neuronok tüzelését. Izgatóan hat a központi idegrendszerre és meggyorsítja szervezetünkben az "adatfeldolgozás sebességét". Megszünteti az étkezés utáni álmosságot, a fárasztó éjszakai tevékenységet és munkát is kevésbé érezzük terhesnek, serkenti a gondolkodást és javítja a hangulatot.

   

A bécsi kávéházak hangulata legendás, főként a magyar fogyasztó szemében: ha hazánkban klasszikus kávéházról, hagyományos kávézási szokásokról esik szó, a többség még mindig a híres bécsi kávéházakra asszociál - ez pedig nagyban köszönhető annak, hogy a bécsi kávéházi kultúra bölcsője valóban az Osztrák-Magyar Monarchia időszaka volt. Az osztrákok a kávébabot kevésbé pörkölik, a bab itt ezért jóval világosabb színű, mint máshol. Mivel pedig a kávé a pörkölés során veszít koffeintartalmából, a kevésbé pörkölt bécsi kávé valamivel erősebb is társainál, íze pedig savanykásabb, amit tejszínnel és mézzel tehetünk tökéletessé.

   

1. oldal / 2

Kezdőoldal ~ Kávék