Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

A sárgarépa keresztmetszete az emberi szem íriszhártyájához hasonlít. A növény béta-karotin tartalma hatékonyan segíti a szem vérellátását és funkcióit. Közép-Ázsiából származik, onnan terjedt el nyugatra, és a spanyolok jóvoltából jutott el az i.sz. I. század táján Európa asztalaira. Pliniustól tudjuk, hogy ez a négyezer éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény és vad ízű gyökér volt, és a késő római időkben kezdték nemesíteni. Hippokratész gyomorerősítőnek ajánlotta. A római időkben mindenféle méreg ellenszereként használták, májbetegségek tisztítókezelésére ma is alkalmazzák. Az 1960-as évek óta a gyógyszeripar is használja bizonyos szívgyógyszerekben, mert egyik alkotóeleme: a daucarin értágító hatású. A répában A-, B-, C-vitamin, és értékes ásványi anyagok, például vas, kalcium és kálium  található. Aki fáradtnak vagy leromlott állapotúnak érzi magát, fogyassza rendszeresen! Nagy lelki megterhelés és stressz után segít regenerálódni. Vastartalma segít leküzdeni a vérszegénységet, ráadásul az öregedést is lassítja. A legújabb kutatások szerint gátolja a tumorok kifejlődését, különösen a tüdőrákot és a hasnyálmirigyrákot. Ha sárgarépalevet fogyasztunk napozás előtt, szebb és tartósabb barna színt szerezhetünk. A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen, ugyanis a főzés során károsodnak a vastag sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, sőt, ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotin tartalmának több mint a fele hasznosul.